2017. szeptember 26., kedd

Hogyan NEM olvashattam a legújabb Sara Ney regényt

Elöljáróban: Ez a bejegyzés egy kicsit más, egy csöppet magán élménnyel terhelt, részben beharangozó, részben pedig véleményt megosztó agymenés. Akit inkább csak az érdekel, milyenek a könyvek, amelyek elindították ezt az egészet, azok keressék a félkövér részeket. 😉

Imádok olvasni. Élvezek új szerzőket és új sorozatokat felfedezni. Már maga a vadászat – a borítók mustrája, a fülszövegek tanulmányozása, az értékelések böngészése és az akciók hajkurászása – kellemes melegséggel tölti el könyvmoly szívemet. Ha pedig jól választok, akkor nagyszerű órákat tölthetek egy szórakoztató olvasmánnyal. Általában eztán jön az a rész, ahol világgá kürtölöm, micsoda szuper kis regényre bukkantam. Vagy épp nem… Mert van, hogy egy újabb gyöngyszem csábítása erősebb, mint a késztetés, hogy billentyűzet elé kucorodjak. Így esett ez akkor is, amikor hosszú hónapok hezitálását követően végre ismeretséget kötöttem Sara Ney How to Date a Douchebag szériájával. Teljesen levett a lábamról mindkét, akkoriban már elérhető kötet. Annyira tetszett az írásmód, a humor és romantika isteni elegye, hogy mindössze három nap leforgása alatt új kedvenc new adult sorozatot avattam, és alig vártam, hogy a trilógia záró részére is rátegyem a mancsomat. S bár mindig félve jelentkezek amerikai előolvasói példányokra, mihelyt szembe jött velem a lehetőség, már kattintottam is. Gondoltam, majd egyben áradozok nektek mindháromról.

No persze, ahogy azt Móricka elképzelte… ugyanis ebből sajnos egy, a blogolás bizony nem fenékig tejföl típusú élmény kerekedett. Tudom én, hogy kívülről csak az látszik, hű, nekünk mennyi könyvet küldenek a kiadók ingyen, meg hány regényt olvashatunk már jóval megjelenés előtt. Ráadásul hazudnék, ha azt mondanám, nem hihetetlenül megtisztelő, ha érdemesnek találtatunk arra, hogy egy szerző bizalmat szavazzon nekünk, mint ahogy azt is botorság lenne állítani, hogy nem szenzációs érzés kézbe venni a tiszteletpéldányokat. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, micsoda munka folyik a háttérben. Keresünk, kutatunk, jelentkezünk, egyeztetünk, majd újra egyeztetünk, fotózunk, megosztunk, olykor vitába keveredünk a technikával vagy épp a kommentelőkkel, véleményt alkotunk, bejegyzést írunk, képeket és montázsokat szerkesztünk, posztolunk és rajongva támogatjuk a szerzőket. Örömmel tesszük ez nem is vitás, de ez az, amit mi nyújtunk azokért a bizonyos ’ingyen’ kötetekért.

Szóval, kész voltam megint akár egy órát azon töprengeni, milyen képet is lőhetek majd az instára, milyen frappáns egysoros twitter posztban örömködhetek, s persze nekiduráltam magam a számomra mindig mumusnak számító fülszöveg magyarításnak. Aztán vártam, és még mindig vártam, hogy halljak a PR cég felől, vajon mikor landol a kindle-ömön a harmadik Douchebag történet. Nos, soha. Illetve az amazon persze hamarosan kiküldi az előrendelt példányomat, de ARC kötethez sajnálatosan nem lehetett szerencsém.

Volt már ilyen, lesz is, nem nagy dolog. Picit mindig szúr a visszautasítás, de túlteszi magát rajta az ember lánya, és ismét nekifut egy másik alkalommal. Hogy akkor mégis mi olyan fene különleges ebben az esetben, hogy itt untatlak vele titeket? Nos az, ahogyan az általam amúgy nagyra tartott marketing cég intézte ezt az ügyet. Ugyanis kitöltöttem a regisztrációs ívet, azt, amelyik kimondottan az előolvasói példányt célozta, mindent kétszer ellenőrizve, nehogy gubanc legyen. Később jeleztem, hogy nem kaptam emailt a beosztásról. A válasz: Feltehetően nem ment át a jelentkezésem. Előfordulhat, fene a számítástechnika olykor fellázadó bytjait. Majd jelezték mások is, hogy hasonlóan jártak, ám tőlük email címet kértek. Hmm… most akkor hogy is van ez? A blogom nem ütött meg egy szintet, esetleg az a gond, hogy nem angol az anyanyelvem, vagy más volt a ludas? Piszkált az dolog, de nagylányosan továbbléptem. Ám amikor pár napra rá megkaptam a promo poszthoz szükséges dolgokat, akkor elszakadt a cérna. Hiszen mindössze egy jelentkezési lapot töltöttem ki, ahol azt ikszeltem, hogy a megjelenés napja körül értékeléssel szeretnék részt venni a regény népszerűsítésében. Plusz a korábbi üzenetváltás alapján nem volt rostálás a jelentkezők között, mindössze az enyémet nem fogadta a rendszer. De lám, itt ez az email. Ha az első ilyen esett lett volna, nyelek egy nagyot. Csakhogy nem az volt! Érdekes véletlen, hogy mindannyiszor ugyanaz volt a bonyolítója a kampányoknak. *sóhaj*

Később, miután a fülemből szivárgó gőz felhője elült, persze megszólalt a józanabb énem is. Hiszen mi a legfontosabb? Az, hogy itt egy totál laza írónő, aki egy észveszejtően kellemes, váltott szemszögben elmesélt new adult sorozatot hozott össze, amit szerintem rengetegen imádnának kis hazánkban is. Mindhárom részben egy-egy egyetemi sztár atléta – birkózó, hogy pontosak legyünk - találja meg élete szerelmét az első találkozásra még szóba jöhetőnek sem gondolt leányzóban. A történetek kellemesen könnyedek, viccel és szócsatákkal fűszerezettek, s nem utolsó sorban szenvedélyesek. Bár apróbb bukkanók adódnak a főszereplők boldogságához vezető úton, nem kell attól tartani, hogy fölös drámázások cincálják az idegeinket. Nálam külön plusz volt, hogy előbb barátokká váltak a szereplők, csak aztán fordult szerelembe a kapcsolatuk. Őszintén hiszem, hogy azok, aki kedvelik az Off Campus köteteket, erre is vevők lennének.

És most megyek is, csekkolom a kindle-t, hátha frissítették, és végre nekikezdhetek a könyvnek. 😉

A sorozat kötetei:

Oz & Jameson
The Failing Hours
Zeke & Violet
The Learning Hours
Rhett & Laurel

Kedvcsinálók a 3. kötethez:


Blogger Tricks

2017. szeptember 25., hétfő

Beth Flynn: Nine Minutes - Kilenc perc

Az akkor tizenöt éves Ginny Lemont 1975. május 15-én elrabolják egy bolt elől Fort Lauderdale-ben. Az elkövető az egyik legbrutálisabb dél-floridai motoros banda tagja.
Ginny élete ekkor örökre megváltozik. Új nevet kap, új identitást és egy új életet az Everglades mocsár szélén – egy ijesztő, durva és erőszakos világban, ahol mindenkinek álneve van, a hűség pedig a túlélés kulcsa. Az egésznek pedig Grizz áll a középpontjában: termetes, sötéten jóképű és ijesztő férfi, aki Ginnyvel valahogy mégis olyan gyengéd, hiszen ő élete egyetlen igaz szerelme.
Így kezdődik az érzelmi megszállottságról és a manipulációról szóló mese, amiben egy környezetéből kiszakított lány kénytelen az egyetlen emberre támaszkodni, akitől figyelmet, szeretetet és gondoskodást kaphat. A fogva tartójára. Ginny okos és intelligens, de még csak tinédzser. Nehezen alkalmazkodik az új életéhez, eleinte küzd ellene. Aztán belenyugszik a feltételekbe.
Vajon megmentik? Vagy elmenekül? Kiszabadul élve, ha egyáltalán kiszabadul valahogy?
„A férfi története, aki már az első pillanatban belém szeretett, ahogy meglátott. Azé a férfié, aki mindig is a lelki társam volt, és most is az.”
Gyanítom, a kisebbség táborába fogok tartozni, de én bizony nem estem ki a papucsomból ettől a sztoritól. Pedig az általam korábban látott értékelések alapján bizony arra számítottam. Azt hittem, ettől a könyvtől elakad majd a szavam, és napokig jó féle poszt-könyv-mámorban lebegek majd. Nos, meglepő módon nem.
„… az ember nem kaphat meg mindent egy párkapcsolattól.”
A regény ígérete iszonyatosan csábított. A prológus elképesztő nagyot ütött, mondhatni a lapok mellé szögezett (legalább is egy időre). A regény utolsó 5% szintén hihetetlen intenzív élményt nyújtott, ráadásul elindított bennem egy sor mi van, ha gondolatot. Ám a köztes résszel bajban vagyok. Egyrészt látom a lehetőséget, másrészt képtelen voltam elveszni a sztoriban. Pedig az igazán jó kötetek egyik ismérve, hogy a történetben élek, hogy képtelen vagyok kiszakadni belőle, hogy a szereplőkkel lélegzek, aggódok és örülök. Itt ez sajnos nem történt meg. S faramuci módon ezért legfőképpen az a narratíva stílus a felelős, ami az egyik különlegessége a Kilenc percnek, nevezetesen, hogy autobiográfia szerűen meséli el a történéseket. Mindent Ginny szemszögéből, az ő visszaemlékezéséből tudhatunk meg. Viszont rendkívül tárgyilagos, higgadt és visszafogott módon. Úgy értem, nekem hiányzott a valódi érzelmi töltet, a tényleges mélység. Olyan volt, mintha a Leslie nevű újságíró által készített mélyinterjú anyagát hallgatnám. Azt az interjút, amihez láthatólag nem füllött igazán a foga a hősnőnek, mert bár a tényeket, a főbb eseményeket mind elmeséli, nem volt célja, hogy igazi karaktert adjon a szereplőknek, hogy magával rántson minket, olvasókat, abba az érzelmi zűrzavarba, ami a Grizzel töltött éveit áthathatta. És számomra emiatt mindössze közepes élményt jelentett az amúgy roppant sötét, tragédiáktól, manipulációktól és titkoktól súlyos történet.
„Az olvasók ezt akarják, egy szerelmi történetet, és szükségem van egy csattanóra a végén.”
Na igen, titkok. El kell ismernem, komoly konspirációs eszmefuttatást indított el bennem a könyv lezárása, annak ellenére, hogy voltaképp akár így, egymagában is fogyasztható. Ráadásul ezek a gondolatok elég felemás érzéseket keltenek bennem. Mert látom én, hogy Grizz micsoda bűntetteket követetett el, de atyám, azt kívánom, bárcsak lenne rá mód, hogy éljen, és újra egymásra találjanak Ginny-vel. Persze tudom, hogy Cicc törvényes férje ebben azért komoly akadályt jelentene, de őszintén szólva nekem csöppet sem szimpatikus a pasas, olyan nem jó értelemben bizsereg tőle a bőröm, így simán hajlandó lennék feláldozni az ügyért. Ugyanakkor persze nagyon is elképzelhető, hogy mindezt csak azért hordja össze az agyam, mert annyira epikus szerelmi történetet akartam, plusz áhítozok egy valódi happy endre. Az igazság viszont az, hogy ez a regény messze nem egy hagyományos értelemben vett love sztori. Nem édes, nem szexis, nem érzelmes. Könnyednek vagy rózsaszínnek meg aztán végképp nem mondanám. Érdekes. Talán ez a legmegfelelőbb szó rá. Így egy különös befejezés passzolt hozzá a leginkább.

Kedvenc idézet:
„… hagyni kell, hogy az emberek megvívják a saját küzdelmeiket, és felelősséget vállaljanak a döntéseikért.”

Zenék a könyvben:

Steppenwolf – Magic Carpet Ride ♪ ♫ ♬
Jeannie C. Riley - Harper Valley P.T.A. ♪ ♫ ♬
The Moody Blues - Nights In White Satin ♪ ♫ ♬
Seals & Croft – Summer Breeze ♪ ♫ ♬
Jimi Hendrix - Star Spangled Banner ♪ ♫ ♬
Boston - More than A Feeling ♪ ♫ ♬

Könyvinfók:


Beth Flynn

moly
goodreads
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordító: Sándor Alexandra Valéria
ISBN: 9789634571438
288 oldal, kartonált

Műfaj: dark románc
Sorozat: Kilenc perc 31.
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, Ginny nézőpontú

Ki? Jason William Talbot & Guinevere Love Lemon
Hol? Dél Florida
Mikor? 1975-2000
Érzékiség? visszafogott
Lezárás? függővég
Önállóan olvasható? akár

09.25. – Angelika blogja
09.27.MFKata gondolatai
09.29.Sorok között
10.01.Könyvvilág
10.03.Betonka szerint a világ
10.05.Dreamworld

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban motormárkák utáni nyomozásra invitálunk titeket. A blogturné állomásain található rövid leírások alapján kell kitalálnotok egy-egy híres vagy épp hírhedt motorlegendát. Fontos! A megfejtésben a márkának és a típusnak egyaránt kell szerepelni pl így: Harley-Davidson Sports Model KH Flathead.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Az 1954-es, Benedek László által rendezett A vad című filmben egy ilyen motor hátán látható Marlon Brando.
a Rafflecopter giveaway

2017. szeptember 11., hétfő

Sarina Bowen & Sarah Mayberry - Temporary



amazongoodreads beleolvasó webpage
Már az első pillanattól tudtam, hogy Callan Walker bajt fog hozni rám. Az önelégült mosolya, a dögös ausztrál akcentusa és a drága cipői mind arról árulkodtak, hogy ez a pasas megszerzi, amit akar. És most két dolgot akar: egy bűnös éjszakát és a segítségemet, hogy a nagybátyja hagyatékának kezelése ügyében kijátszhassa az anyját.
Ám egyiket sem adhatom meg neki, hiszen én vagyok az egyetlen, aki megóvhatom a húgomat attól, hogy állami gondozásba kerüljön. S bár mellette szól a pénze és a vonzereje, a kétségbeesésem sokkal erősebb ezeknél. A családja cégénél betöltött ideiglenes pozíciómból akár teljes idős állás lehet. Szükségem van rá, hogy így legyen.
Csakhogy, amikor Callan szemeinek simogatását érzem a testemen, olykor megfeledkezem a kötelezettségeimről. Átható tekintete felszínre hozza a megfáradt külsőm mögött rejtőző gondtalan, jókedélyű lány énemet.
És minden rendben is volt - egy pár röpke pillanatig. Az éjszaka, amit együtt töltöttünk, hiba volt. Egyszerűen nem engedhetem meg magamnak, hogy belekeveredjek a családi viszályukba. A drága ruhák hiába takarnak érdekes lelket, nem feledkezhetek meg róla, hogy ő csak ideig-óráig lesz itt, nekem pedig túl sok a veszíteni valóm.
Milyen kár, hogy a bolond szívem képtelen ezt felfogni...

Ha egészen őszinte akarok lenni, nem tudtam biztosan, mire is számítsak ettől az együttműködéstől. Egyrészt Sarina Bowen könyveire rögtön rárepülök, másrészt egyetlen Sarah Mayberry kötetet sem olvastam még. Szerencsére úgy tűnik, a két hölgy ügyesen dolgozik közösen.
“No flirting, no touching, no eye-fucking, no dirty-talk between nine and five.”
Kellemes, a milliomos playboy jó útra tér típusú jelenkori románcot hoztak össze. A szöveg szép gördülékeny volt és az élvezetes, csöppet pimasz humor sem maradt el. A történetet inkább karakter központúnak mondanám, mint magával ragadóan fordulatosnak. De nekem tetszett, mert ez azt is jelentette, hogy bár a gyász árnyékában szökkent szárba a szerelem, ráadásul mindkét főszereplő oldalán akadtak titkok és (fél)hazugságok, a regény mindvégig könnyed hangvételű tudott maradni. Nem volt szükségtelen nagy drámázás, mindössze pár, előre jól látható buktatót hozott a boldogsághoz vezető út.
Egyébként a főszereplőkről szólva meg kell említenem, mennyire megkedveltem Callan és Grace kettősét. A férfi ránézésre csupán egy jóképű, gazdag ausztrál playboy, de voltaképp arany szíve van, és valódi emberbarát. A lány két lábbal a földön álló, keményen dolgozó, pimasz new yorki. Teljesen eltérő háttérrel rendelkeznek, mégis mindketten családi problémáikkal küszködnek. Talán pont ezért tetszett annyira, ahogyan összefonódott kettejük élete. Kölcsönzött némi munkahelyi románc felhangot a sztorinak valamint jópofa adok-kapok párbeszédeket eredményezett, ráadásul élvezet volt nézni, ahogyan apránként kiderült, milyen helytelenek voltak a másikkal kapcsolatos előítéleteik.
A váltott szemszögű narráció, a családi kötelékek fontosságának hangsúlyozása, a megindító búcsúbeszéd, a cuki kutyus mind-mind csak fokozta az olvasás élményét. Ám az abszolút kedvencem Callan bűnbánó szerelmes levele volt, amelyet kézhez kapva Grace olyan őrült módon rohant a férfi után, hogy arról rögtön a Bridget Jones film vége ugrott be.

Szóval a Temporary egy új írói együttműködés élvezetes nyitánya, ami remélhetőleg nem marad folytatás nélkül. Én például nagy kíváncsi lennék Claire történetére.

Ui.: Ennek a regénynek köszönhetően csillapíthatatlan vágyat érzek rá, hogy megkóstoljam a Tim-Tam-et és a fagyasztott Vovo-t is.

Kedvenc idézet:
“Facts are wonderful things, but they’re only valuable if you have a purpose for them.”

♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.

2017. szeptember 2., szombat

Brittainy C. Cherry: The Silent Waters - Csendfolyó

Gyerekként szerettek egymásba, ám egy szörnyű élmény rányomja bélyegét a lány életére. Elég erős-e a szerelem ahhoz, hogy leküzdjék a múlt árnyait, amelyek rátelepednek a kapcsolatukra?
Brooks és Maggie May szeretik egymást… de nem szeretik önmagukat.
Szívbe markoló történetük megszegett ígéretekről, szerelemről, életről és halálról szól, azoknak, akik sodródnak a hullámokkal, és azoknak, akik mellett lehorgonyozhatnak.

Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!
„Ő jelentette számomra a legszebb utazást...”
Nem titok, hogy Brittainy C. Cherry-nek bérelt helye van könyvmoly szívem lírai szépségű romantikus köteteket imádó sarkában. Így aztán kár lenne tagadni, hogy ha az Az vagy nekem sorozat darabjai kerülnek szóba, nos, a véleményem egy hangyányit elfogult. Csak rajongólányosan csillogó szemekkel, elragadtatott sóhajokkal tűzdelt lelkes fecsegésre telik tőlem, akármelyik részről alkotott véleményemet kérdik. Az ok roppant egyszerű: Ezek az egymástól nagyon eltérő, mégis egyaránt érzelmes s csodálatos történetek a lelkemhez szólnak, és édes szépségükkel teljesen elvarázsolnak. Plusz, őszintén bevallom, a borítókra sem esik épp rosszul ránézni. ;)
„Megértettem, hogy a szavak néha üresebbek tudnak lenni, mint a csend.”
Mivel a Lebegés és a Tűzeső után harmadikként a Csendfolyó is bekerült nálam a kedvencek közé, ezért egy percig sem volt kérdéses, hogy az eredeti angol után, bizony magyarul szintén olvasni akarom. Anno harminchárom idézetet mentettem el az e-olvasómon, most, a papír kiadást kézbe fogva, szintén nem spóroltam a színes jelölő lapocskákkal. Mindahány mondat és jelenet kedves a szívemnek, de a legdrágább tagadhatatlanul ez:
„A te szívdobbanásaid forgatják a földet.”
Olyan kis kedvesen egyszerű, mégis, ahányszor eszembe jut, mosolyt csaj az ajkamra, és könnyeket a szemembe. Pontosan úgy, akár Maggie és Brooks szerelmének harminc esztendőn átívelő szerelme, amely egyszerre volt fájdalmas és gyönyörűséges.
S bár számtalan apró részlet hozzájárult ahhoz, hogy ennyire mély hatást gyakoroljon rám a regény, van egy bizonyos, amely messze kiemelkedik a sorból. Csöppet sem meglepő módon a könyvek szeretete, amely szinte átitatta a lapokat, teljességgel lenyűgözött. Persze, imádtam a gyermekkori pillanatokat, az üzeneteket, azokat az 5 perceket, azt a rengeteg zeneszámot, Brooks kitartó, csendesen gondoskodó természetét, a papa giccsesen szörnyűséges vicceit, a családi és baráti szeretet megnyilvánulásait is. Ám az, ahogyan az írott szó iránti mély rajongást, az életünkre, látásmódunkra gyakorolt hatását megmutatta a szerző, egyszerűen lehengerelt.
„Egy lenyűgöző könyv sokadik újraolvasásra is tartogat meglepetést. Mindig ráébreszti az olvasót valami újra, másként láttatja vele a világot, függetlenül attól, hogy hányadszor olvassa a történetet.”
Zseniális, hát nem?

4 apró érdekesség:

➊ A borítón Luke Ditella látható. Amikor az írónő meglátta az instagramját, rögtön érezte, hogy tökéletesen megtestesíti Brooks-ot.
➋ A regényben említett zenék:
➌ Brooks és Maggie dala:


➍ Idén Valentin napon előtt a True Story Book Blog oldalán számos szerző osztotta meg egy-egy kedvelt karakterük szerelmes üzenetét, közöttük volt Brittainy C. Cherry is.

Könyvinfók:


Brittainy C. Cherry

moly
goodreads
Kiadó: Libri
Fordító: H. Prikler Renáta
ISBN: 9789634331193
432 oldal, kartonált

Műfaj: new adult
Sorozat: Az vagy nekem 3.
Elbeszélés módja: E/1, múlt idejű, váltott nézőpontú

Ki? Brooks Tyler Griffin & Maggie May Riley
Hol? Harper County (Wisconsin)
Mikor? 2004-2026
Érzékiség? visszafogott
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
08.31. - Deszy könyvajánlója
09.01. - Zakkant olvas
09.02. - Angelika blogja
09.03. - Könyvvilág
09.04. - CBooks
09.05. - Insane Life
09.06. - Krisztina blogja
09.07. - Dreamworld

Nyereményjáték:

A Csendfolyó egyik főhőse Maggie igazi könyvmoly, rengeteget elolvas a történet során, így most egy igazi könyvmolyos játékra hívunk titeket. A feladatotok az lesz, hogy a kissé hiányos fülszövegekből kitaláljátok az általa elolvasott könyv címét és íróját.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Afganisztán, 80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. (...) a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. (....) akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban.
a Rafflecopter giveaway

2017. augusztus 5., szombat

Elizabeth Hoyt: Darling Beast - Egy ​ágyban a szörnyeteggel

Lily Stump kisfia kifulladva rohan az anyjához: egy szörnyeteg van a kertjükben. A nagydarab, vad külsejű férfi üres tekintete azonban meggyőzi a nőt, hogy nem kell az idegentől tartania, élhetnek egymás mellett, a számukra menedékként szolgáló, düledező épületben meg a parkban. A csonka kis család és a néma idegen mindennapjai lassacskán összefonódnak, ám a nő egy nap megdöbbentő felfedezést tesz: a rejtélyes férfi cseppet sem együgyű, a bamba arc csak álca.
Mit titkolhat, mi vagy ki elől rejtőzik? És vajon mi lehet a hallgatása mögött? Szóra bírhatja-e őt Lily? Elég-e ehhez a zsigeri vonzalom, amely egyre leküzdhetetlenebbé válik kettejük között, vagy kénytelenek lesznek üzenőfüzetekre hagyatkozni a találkozásaik során? És ha a rejtélyre fény derül, az vajon nem választja el őket örökre egymástól?

Töredelmesen be kell vallanom, dacára annak, hogy kimondottan kedvelem Elizabeth Hoyt regényeit, Maiden Lane szériájának első egy-két kötete nem kimondottan vett le a lábamról. Ám korábbi kellemes olvasmányélményeim emléke arra késztetett, hogy újabb esélyt szavazzak az írónőnek. S milyen jól tettem! Mert bizony mostanra már teljesen meghódított a sorozat. Elképesztően jól szórakoztam a legutóbb megjelent rész, A sötétség hercege, olvasása közben, s mivel gyengéim a megkínzott hősök, persze, hogy azonnal akartam az ottani hősnő több évig börtönben sínylődő ikerbátyjának történetét.
„A szépség és a borzalom egyaránt része az életnek.”
S hogy beváltott-e az Egy ágyban a szörnyeteggel a hozzá fűzött reményeimet? Tökéletesen! Az írásmód ismét magával ragadt, a cselekmény végig fenntartotta az érdeklődésemet, a főszereplők pedig teljesen a szívemhez nőttek. Ez a könyv hozta mindazt, amitől számomra letehetetlenné válik egy történelmi románc. Tartózkodott az unalomig ismert kliséktől, meglepő fordulatokkal teli, csavaros sztorit kerekített a csöppet sem mindennapi karakterek szenvedélyes szerelembe esése köré, és közben még némi humort is képes volt megvillantani.
Imádtam, hogy ezúttal (sem) a londoni báltermek szolgáltak háttér gyanánt, helyette egy felújítás alatt álló vadregényes kert és egy vidéki udvarház volt a színtér. Tetszett, hogy bár Apollo az angol nemességhez tartozik, igaztalan vádak miatt menekülni, rejtőzködni volt kénytelen, s ez alatt a kemény kétkezi munkától sem rettent vissza. Azért pedig, hogy az ideiglenes némaságát mennyire jól kompenzálta a részletesen leírt testbeszéde, szerintem külön főhajtás jár az írónőnek. Kellemes ráadás volt egy ilyen főhős mellé a szellemes, gyakorlatias hősnő, aki nem csupán kora egyik ünnepelt színésznője, hanem maga is nagy – bevallom, engem totálisan meglepő - titok őrzője. Szóval itt nem is egy, hanem rögtön két rejtélyes ügy várt leleplezésre, s meg kell mondanom, roppant mód élveztem, ahogyan bonyolódtak a szálak, ahogy lassan fény derült a valódi gyilkos személyére és motivációjára, illetve amilyen lezárást kapott Lily szeretetből fakadó hazugsága. A mellékszereplők terén sem lehetett okom panaszra, mert néhányan annyira egyedi figurának bizonyultak, hogy ha csak néhány jelenet erejéig is, de rendesen elorrozták a rivaldafényt. Nekem Asa, a társadalmi elvárásokra fittyet hányó, tehetséges csirkefogó, és az elképesztően éles eszű, cselszövő Montgomery herceg voltak az abszolút kedvenceim.
Őszintén, csak ajánlani tudom ezt a regényt mindenkinek.
Már csak azt lenne jó tudni, vajon meddig kell várnunk a folytatásra. Tudom, tudom, ne legyek türelmetlen, de mint említettem, nagy kedvenceim azok a románcok, ahol sokat szenvedett szereplők találják meg a boldogságot. Márpedig a Dearest Rogue a többször is csúnyán megsérült Trevellion kapitány és az ő felügyeletére bízott, szeme világát teljesen elveszített Phoebe Batten története lesz. Aztán pedig jön Asa, majd Motgomery könyve… Ó, már alig várom!

Kedvenc idézet:
„Az előítéletektől mentes, civilizált viselkedést általában legyőzi a félelem.”

Könyvinfók:


Elizabeth Hoyt

moly
goodreads
Kiadó: General Press
Fordító: Szigeti Judit
ISBN: 9789634520238
280 oldal, kartonált

Műfaj: történelmi romantikus
Sorozat: Maiden Lane 7.
Elbeszélés módja: E/3, múlt idejű

Ki? Apollo Greaves, Kilbourne vicomtja (29) & Lily Stump
Hol? London
Mikor? 1741. április-május
Érzékiség? heves
Lezárás? boldog
Önállóan olvasható? igen
08.03. - Insane Life
08.05. - Angelika blogja
08.07. - Betonka szerint a világ
08.09. - Dreamworld
08.11. - Deszy könyvajánlója
08.13. - Könyvvilág
08.14. - Kelly & Lupi Olvas
08.16. - Kristina blogja
08.18. - Olvasónapló

Nyereményjáték:

Mostani játékunk minden állomásán egy, Elizabeth Hoyt könyveinek világához kapcsolódó, keresztrejtvény kérdést találtok. A Rafflecopter dobozok száma a keresztrejtvény sorait jelöli. Ha helyes minden megfejtésetek, a vastagon kijelölt rész az írónő egyik karakterének nevét olvashatjátok össze.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


2. Mi a St. Giles-i szellem másik elnevezése?

a Rafflecopter giveaway

 
back to top